Múlthéten mielőtt Lengyelországba utaztam volna, látogatást tettem a Szeged szívében, a Széchenyi tér sarkán elhelyezkedő Anyám Tyúkjai étteremben. Erről a látogatásról szeretnék most írni nektek, hiszen tudom, hogy szeretitek az ilyen jellegű beszámolóimat.
Első körben egy képet mutatnék a helyről, ahol jól látszik milyen barátságos, tágas és világos helyet alakítottak ki a tulajdonosok, ahol két külön terem is van, egyik a rendezvényekre, másik pedig a családos terem, ahol figyeltek arra, hogy gyermekbarát legyen a kialakítása. Persze, a kinti nagy térbe is lehet kérni etetőszéket, ha kisbabával érkezünk.
A hely sajátossága a terasz, ami ritka a belvárosban, ám a nyári melegben jól eshet itt egy hűsítő koktél vagy limonádé!
Az étteremben van napi menü, ami folyamatosan változik, mivel az előző nap a piacról beszerzett áruból készítik össze, nem terveznek előre vele.
Amikor ott jártunk egy zöldségkrém leves, és egy csirkeragu zsályás burgonyagombóccal volt a terítéken.
Én persze mindkettőt megkóstoltam, bevallom a krémleves nekem már-már túl fűszeres volt, de a húsleves olyanra sikerült, mintha valóban a saját anyukám főzte volna!
A dekor külön megérdemel néhány szót, ez a kis horgolt “lámpabúra” például nagyon aranyos, és figyelmes az is, hogy friss virág volt a vázában az asztalokon.
A levesek után jött a főétel, ami a menüben töltött csirkecomb volt, az étlapról pedig a Ropogós bőrös mangalica malac, gombás gersli rizottóval. Kimondani is nehéz az étel nevét, hát még megemészteni ezt a szaftos finomságot!
A gombás rizottó kimondottan ízletes volt, a mangalicahús pedig a tőle szintén elvárt zsíros érzést adta. Mondjuk én személy szerint 2-3 szelet kenyeret el tudtam volna mellé képzelni esetleg némi kovászos uborkát, de így is lehengerlő volt számomra!
Ezután a menübe kóstolhattam bele, ami töltött csirkecomb volt ugyebár, finomra átsütve, és spenótos rizs, salátával.
A combokat elég nehéz pont jóra elkészíteni, főleg nagy tételben, ahogy egy étterem kínálatába kerülnek, de itt megtalálták azt a formát, amilyennek egy sült csirkének lennie kell!
Érződik a húsokon, hogy nem egy hipermarket polcáról lettek leemelve, így valódi háztáji élményt adnak!
A főételek után jött a desszert, ami naponta változó süteményekből áll, de mi egy szerencsés napon érkezhettünk, mivel két nagyon finom édességet is megízlelhettünk!
Első desszertünk a Sós mogyorós – Karamellás Brownie volt, ami bevallom szerelem volt első látásra! A kép amit készítettem róla, mindent elárul, nem is kellene többet írjak szerintem. Még ránézni is szörnyű, így hogy nem haraphatok bele. 🙁 Főleg, hogy a slussz poén az volt benne, hogy a tetején “sajttorta” volt, így mindkét álom desszertem manifesztálódott ebben a süteményben!
Ha már említésre került a sajttorta, akkor gyorsan ettünk is egyet, málnás kiadásban, bár engem sokkolt a brownie, de a velem érkező teszt partnerem szerint ínycsiklandozó volt a torta is.
Ezek a sütemények mellé még legurítottunk két capuccinot, majd fájó szívvel távoztunk az otthonos környezetből.
Köszönjük az Anyám Tyúkjai csapatának a vendéglátást, biztos vagyok benne, hogy még járni fogunk erre felé…
