Sajttorta alap, amelyből bármi kisülhet!

Vannak receptek amelyekkel nem tudunk mellé lőni, legyen az bármilyen esemény 🙂 Nálunk ez a sajttorta, amit mindenki szeret, minden baráti szülinapra is sütnöm kell legalább egyet, de néha nem is elég egy, mert szublimálni is képes! Nem is beszélve arról a jó tulajdonságáról, hogy milyen egyszerű és olcsó sütemény!


Érdekel, hogyan spórolj a bevásárláson? Olvasd el ezt a cikket!


 

Viszont a sajttorta nem egy egyszerű sütemény, sok apróságon múlik, hogy a végeredmény tökéletes legyen! Kezdve például az alapjául szolgáló kekszel, aminél én általában zabfalatokat használok, mert az megfelelő szilárdságú, hogy megtartsa a nagy adag krémet. Krémsajt tekintetében is a magas zsírtartalmú készítményeket ajánlom, hiszen megában a tojás nem fogja összetartani a 6-8cm magas krémet.

A krémet elkészítés előtt én már reggel elkezdem tökéletesen elkeverni, mivel ha nem megfelelően oszlik el benne a a keményítő, és  atojás akkor bizony lesz olyan része ahol kőkemény, míg máshol folyhat például. És valljuk be, senki sem szeretne olyan tortával beállítani egy vendégségbe, aminek egyik fele az odafelé tartó úton önálló életre kelt, és lemászott a tálcáról/állványról.

Bár elsőre azt gondolnánk, hogy tipikus amerikai édességről van szó, a történelmi tények mást igazolnak. A cheesecake már az ókori görög világban is nagy népszerűségnek örvendett. Krisztus előtt 770-ig nyúlnak vissza írásos emlékek, amikor a desszert, valami hasonló a maihoz persze, az olimpikonok asztalára került. A „Sajttorta készítés művészetéről” címmel még recept anyag is fennmaradt.

Számos európai, latin-amerikai, ázsiai és persze amerikai változat létezik, hogy készül és kerül felszolgálásra a sajttorta. Az alaprecept az évszázadok során számos változtatáson esett át, mire a XX. század első felében, James Kraftnak köszönhetően, megszületett az a krémsajt, amely mind a mai napig a cheesecake desszertek egyik alapja.
A sajttorta kétféleképpen készülhet: sütve vagy sütés nélkül. Világhódító útjának köszönhetően kultúránként és országonként eltérő módon díszítik, töltik. Így születhetett meg a ricottás, mascarponés cheesecake Olaszországban vagy a csokoládés Belgiumban, de országhatártól függetlenül a New York cheesecake az egyik igazi klasszikus, zsírosabb, dúsabb, mint a Philadelphia változat, ami ugyanakkor általában krémesebb, könnyebb. Kerülhet bele bármilyen töltelék, a lényeg mindig ugyanaz marad: vékony piskóta, linzer-, vagy keksztészta, tetején lágy, selymes krém.

Egy örök, klasszikus édesség, melynek népszerűsége töretlen. Épp ezért július 30. a cheesecake/ sajttorta nem hivatalos világnapja.*

IMG_4147

Hozzávalók:

750g krémsajt
400g zabkeksz
100g margarin
400g cukor
5 tojás
100g keményítő
400g tejföl

IMG_4146

Elkészítés:

A kekszert aprítógépben porrá törtem, majd az olvasztott vajjal összekevertem, és kibéletem vele a tepsi alját. Egy másik tálban az összes többi hozzávalót kézi habverővel összekevertem, és  a kakszes alapra öntöttem.

Itt indulhat be a fantáziája bárkinek, kerülhetnek bele gyümölcsök, oreo, karamella, a variációknak csak a képzelet szabhat határt 🙂

Nagy tepsibe forróvizet tettem, és ebbe tettem az alufóliába bugyolált formát. 70 perc alatt 180 fokon készre sütöttem. Az első 60 percben középen sütöttem légkeverés nélkül, alufóliával a tetején is, majd az utolsó 8-10 percben levettem a fóliát és felülre visszatolva készre sütettem a süteményt.

Amint kihűl már lehet is darabolni, majd tálalni 🙂

IMG_4151

IMG_4152

*Forrás.

Vélemény, hozzászólás?