Barkács Délután

Azthiszem bevezetek egy új rovatot mert mégsem főzhetek egész álló nap a blogra 🙂 Tehát jöjjön egykis ” NonFood “, amiben egy kis barkács témát dobnék fel nektek a héten, élménybeszámolóval egybekötve 🙂

Valamelyik nap láttam egy külföldi gasztroblogger képén egy nagyon pofás kis reggeliző tálcát / asztalt, ami nem tűnt túl bonyolultnak ezért is gondoltam belevágok és csinálok magamnak egyet 🙂
Az ötlet nem is volt rossz, de ott kezdődtek a problémák, hogy ehhez szét kell bontani egy raklapot. Na nagy nehezen találtam megfelelő raklapot a kertben. Amit sikeresen szétvertem egy gumikalapáccsal, majd a kiálló szögeket, (mint utóbb felvilágosítottak) csípő fogóval eltávolítottam.  És ekkor jött a neheze 🙂

Vágjuk őket egyforma darabokra, de mekkora is legyen az asztalka? Kitaláltuk a testvéreimmel a koncepciót, és egyik segéd munkásunkat kölcsönkérve apától levágattuk vele a léceket.
Nagyon jól is sikerültek, innen jött a mi munkánk, a csiszolgatás, amit az elején még élveztünk, de a 2. lécnél valahogy kezdett a lelkesedésünk fogyni. De nem adtuk fel, nem olyan fajta gyerekek vagyunk !

Egy fél órácska alatt el is használtunk egy komplett kerítés lecsiszolásához elegendő smirgli papírt, de sebaj amiről apa nem tud az nem fáj neki 🙂

Ezután kezembe vettem a hőn áhított akkus csavarozót és nekiálltunk összeállítani a remekművet, aminek a lábai nagyon kreatívan egy fa láda vázát képzeték egészen ma délutánig, de innentől nemesebb célt szolgálnak majd 🙂

Fúrtunk-faragtunk, csavaroztunk délután mire kiderült egyik jelölés mit is jelent, mértünk nehogy egyik láb lentebb legyen mint a másik, mert akkor kiborul a bögre tea ha ráteszem és az nem lenne szerencsés,de röpke 3,5 óra alatt el is jutottunk oda, hogy válasszunk lazúrt, ami majd védi a rácsöppenő folyadékoktól 🙂 A Kialakítós lányok pedig felvilágosítottak, hogy milyen szerrel tudom majd kiszedni a ruhámból a festékfoltot, és milyen kézkrém segít a kiszáradt kezemen, szóval ezúton is köszönöm nekik még egyszer ! Tényleg megmentettétek a kedvenc “játszós” pólóm !

Nagynehezen meg is találtam a tökéleteset egy kávébarnához hasonló színű festéket, csak nem volt ecset amivel festhettünk volna. Bár apukámnak van egy mindenes fészere a pincében ahol aztán tényleg minden van, múltkor például rózsaszín szövegkiemelőt találtam benne, de pont azt kerestem, tehát a szükség szobájához tudnám hasonlítani, hiszen mindig azt találsz benne amit keresel! Hihetetlen, de 5-6 perc kotorászás után egy egész ecset palettát találtunk, és mindig kinevetjük apát amikor a Tescoban a 2-300 forintos dolgokból össze vissza vásárol néha még ő nem tudja mit vett, de mint látjátok ilyen helyzetekben pont arra az akkor még jelentéktelennek hitt dologra lehet szükségünk. Le is festettük szépen az új ecseteinkkel az asztalkát a biztonság kedvéért 2x át is kentük, pedig elméletileg egy rétegben is fed, de fő a biztonság 🙂

Viszont direkt nem teszek fel képet a kész asztalról, de ne aggódjatok a közeljövőben biztosan láthatjátok majd valamelyik menü alatt, díszelegni az új szerzeményem!

Tehát azt tanácsolom, hogy ha megtetszik valami ne féljetek nekiállni, mi történhet veletek ? Nem sikerül! Na és? Legalább megpróbáltad ! Ne feledd :

Aki nem játszik nem is nyerhet !

Hasonló bejegyzések