Balaton

 
 

Most nem receptet, hanem élménybeszámolót olvashattok, és itt-ott kritikát is 🙂

 
Ez a nyaralás mindenképp különlegesnek mondható, ugyanis életem első olyan “családi” nyaralása volt, ahol mindenki ott volt a családból, hiszen eddig apukám sosem tudott velünk jönni a munkája miatt. De végre kivett egy kis szabadságot’ Aminek az egész család örült ! 
 
Első nap az utazás fáradalmainak kipihenésével telt és az új szomszédokkal való ismerkedéssel, de szerencsére a hét végére nagyon jó kis csapattá kovácsolódtunk össze ! Bár 13 embert összehangolni nem egyszerű feladat ! Másnap nem volt valami fényes az idő, így tudtam foglalkozni a blog megtervezésével és a technikai dolgok kitalálásával , elkészítettem a facebook oldalt és egy kis reklám tevékenységet is folytattam! 
 
 
 
Serényen írtam a recepteket, mert hát ugye az Instagram galériám ehhez kimeríthetetlen forrásként szolgálhat, mint azt jó páran tudjátok 😀
 
A 3. nap szerencsére kisütött a nap és sokat fürödtünk és bejártuk a környező utcákat, béreltünk a közelben lábbal hajtható kis “Frédi-Béni” autókat, amivel a parton sütkérezőket riogattuk, megkóstoltuk az elengedhetetlen Balaton kellékeket mint a sajtos-tejfölös lángos, a jégkása és a hekk. Ezek nélkül szerintem nincs is igazi nyár!

 
 
 
Ezen a szép napon átmentem Siófokra, mert néhány évfolyamtársam ott nyaralt éppen és felfedeztük közösen a központot és beszereztük a lassan hungarikumnak számító “ Tibi atyás” relikviánkat, ami nálam természetesen egy bögre formájában materializálódott! Mert hát a gyűjteményembe egy ilyen darab elengedhetetlen!
 
 
 
 
 
A csütörtöki nap a környék felfedezésével telt. 10 körül átmentünk a Szántódi komppal Tihanyba és nagyon szép kis retró vonattal felmentünk az Apátsághoz, ahol a bazársoron jó pár órát nézelődtünk és megkóstoltam a híres levendulás fagylaltot, ami finom volt, de szerintem én maradok a szokásosnál, mert nem nyerte el a tetszésem annyira, de meg kell mondjam a marketing sokat dob rajta!
 
 

Sok levendulabolt volt is van a sétányon, ahol már a boltba belépve a levendulaillat csap meg minket és a letisztult és különleges tárgyak mindenkit magukkal ragadnak. Ezen a napon újabb nagyon szép bögrével gyarapodott az amúgy is népes készletem, ezúttal azonban egy XXL-es méretű, pipacsos mintájú, hófehér csészét hoztam magammal relikvia gyanánt. 
 
 
 
Igaz nagyjából 30 perc gyötrődés után sikerült csak kiválasztani, mikor már a kishúgom közölte velem, hogy ő bizony nem vár rám többet és most már itt fog hagyni a boltban, szóval ideje volt gyorsan fizetni és továbbmenni.
Majd valamelyik reggel használat közben is láthatjátok az Instagram galériámban! Valamint eldöntöttem , hogy ha hazaértünk, szétkapom a mama régi konyhabútorát és az egyik ajtóból csinálok magamnak menő reggeliző tálcát 🙂
 
 
Én sem tudtam megállni, vettem egy levendulacsokrot és egy szappant, ami majd illatosítóként funkcionál a szegedi lakásban, hogy emlékeztessen erre a csodás hétre. Jó pár képet is készítettünk, amikből ide is mellékelek párat, a szemléltetés végett.
 
Én a mai napig biztosan állítom, hogy finomabb az ilyen szép bögrékben, csészékben a tea vagy a kávé elfogyasztása, hiszen már ránézni is jó.
Pénteken szintén szép napunk volt, sehol egy esőfelhő vagy bármi ami beárnyékolná a napot, jól le is sültem a délelőtti fürdőzésben, de a délutánom pontosan ezért a klímás konyhában töltöttem és palacsintát sütöttem a családnak, mert anélkül nincs is nyaralás, lassan 5-6 éve, hogy ne sütnék legalább 50-60 darabot!

 

 
 
 
 
Estére megérkeztek a régi ismerőseink, akikkel tavaly szintén a nyaraláson ismerkedtünk meg, de hát 1 év nagy idő, eltelt két félév az egyetemen, mindenkinek volt hosszú- hosszú élménybeszámolója, így hajnal 3-ig beszélgettünk a kikötőben, igaz a szúnyogok jól megvacsoráztak belőlünk, de a végére megegyeztünk, hogy mindenki sikeres évet zárt!
 
 És plusz örömforrásként szolgált még , hogy a nap folyamán kiderült, hogy a Pöttyös Túrórudi közönségdíját is nekem ítélték meg, ami külön feldobta a napom 😀
 
 
 
 
 
 
Szombaton ismét borúsan indult a nap, ezért sütöttem gofrit a nyaralóban talált gofrisütőn. Ennek a receptek között meg is találjátok az elkészítési módját J
 
Viszont délután újra 100 ágra sütött a nap, így újabb árnyalattal sötétedett a bőrszínem, a hajam pedig lassan visszaszőkül, ha így haladok.
 

Este az utcabálban töltöttük az időt, igaz én nem rajongok az ilyen eseményekért, főleg , hogy szemerkélt az eső, de az ott levő embereken jót nevettem , hiszen kissé illuminált állapotban már mindenki tud táncolni.  A két húgomat is jó páran próbálták felkérni egy tánc erejéig, de jól tartották magukat és hárították az aktuális kérőket, akik 10-80 év között mozogtak.
 
A vasárnap újra esősen indult, de ezzel csak a 11 óra körüli ébredésünk során szembesültünk, ugyanis az előző esti utcabál fáradalmait mindenkinek ki kellett pihennie. Ezután kiadós reggeliben volt részünk, majd az idő is nekünk kedvezett, süttethettük magunkat a napon, azzal is további szintet lépve a barnulási skálán.J Most miközben épp ezt a bejegyzést gépelem, íjászbemutatót nézek a teraszról, mert minden napra van valami műsor az esti zenés mulatság előtt!

 

 
Ezzel is bizonyítja nekünk a Magyar Tenger, hogy nem kell nekünk külföldre menni, ha szép dolgokat szeretnénk látni, vagy új élményekkel szeretnénk gazdagodni, hiszen Zamárdi nem csak a Balaton Soundról híres !
 
 
Összegezve elmondhatom, hogy csodás hetet töltöttünk itt a családdal és várom , hogy jövőre is eltöltsünk itt 1-2 hetet, ahogy az utóbbi években rendszeresen visszatérő vendégek voltunk.
 

 

Köszönöm a szüleimnek , hogy ilyen csodás gyermekkort biztosítanak nekünk ! 🙂


 
 

Hasonló bejegyzések